Ingyenes kiszállítás 15 000 Ft feletti vásárlás esetén!

A veganizmus történe

 

A  VEGANIZMUS TÖRTÉNETE

A vegetarianizmus eredete

A Veganizmus a vegetarianizmusból ered, így történetét a vegetarianizmus történetével kell kezdenünk. A vegetarianizmus, mint a többi élőlénnyel szembeni tolerancián alapuló életszemlélet valószínűleg Indiában jelent meg először. Azonban Európa sem maradt le nagyon, hiszen az egyik leghíresebb görög gondolkozó, Püthagoraszt a vegetarianizmus első európai hirdetőjeként tartja számon a tudomány és a művészettörténet is. Peter-Paul Rubens festményének címe: Püthagorasz a vegetarianizmust hirdeti. Forrás: Royal Collection Trust


Bár az 1600-as évek közepén készült festmény is bizonyítja, hogy a gondolat legalább a középkor végétől jelen volt az európai gondolkodásban (Leonardo da Vinci is vegetáriánus volt például), de igazi mozgalommá érdekes módon először Amerikában vált. Egy Alcott nevezetű tanár az iskolájában, az Alcott-house-ban - ami valójában egy utópista kommuna volt - népszerűsítette az eszmét. Ez az oka, hogy az 1847-ben alapított angol Vegetáriánus Társaság (Vegetarian Society of the United Kingdom) is egy Alcott-house nevű londoni iskolából indult.



 

 

Magát a vegetáriánus kifejezést egy gyönyörű angol színész- és írónő, Fanny Kemble alkotta 1838-ban. Fanny regényes életéről tévéfilm is készült 2000-ben.

Persze nem csak a „vegetáriánus” kifejezés megalkotásáért vált híressé. Elsősorban a rabszolgaság eltörlése iránti harca miatt lett ismert, ugyanis mérhetetlenül felháborodott azon, ahogy gazdag amerikai ültetvényes férje kezelte több száz rabszolgáját.  Az angol vegetáriánus társaság megalapítását számos ország követte, és 1908-ban megalakult a Nemzetközi Vegetáriánus Egyesület (International Vegetarian Union). A vegetarianizmus már a kezdetektől inkább világnézet volt, és nem elsősorban az egészséges táplálkozásról, hanem az állatok megölésének elkerüléséről szólt. Korábban is voltak olyan vegetáriánusok, akik ennél is tovább mentek, és ellenezték az állatok „alapanyag forrásként” történő kezelését. Így nemcsak a hús, de a tejtermékek és a tojás fogyasztását is elvetették. Ez időnként feszültséget okozott például az angol Vegetáriánus Társaságon belül, ami 1944-ben odáig fajult, hogy egy csoport Donald Watson vezetésével kivált, saját folyóiratot indított és megalapította a „Vegan Társaságot” (Vegan Society).

„A kizsákmányolás mentes életért” volt a jelmondatuk, és 1951-ben megfogalmazták a veganizmus definícióját: „Az embernek az állatok kizsákmányolása nélkül kell élnie!”. Az angol társaság egyik vezetője 1965-ben megalapította az első szójatej előállító üzemet. A 60-as 70-es évek alternatív mozgalmai kedveztek a vegán elvek terjedésének, de az igazi áttörést a 2010-es évek hozták el. 
Forrás: Library of Congress

Ma már számos sztár vált vegánná és állt a mozgalom mellé. A Wikipedia külön oldalon sorolja a több, mint 100 vegán hírességet, ahol olyan nevek szerepelnek, mint Natalie Portman, Carl Lewis és Pamela Anderson.

Veganizmus Magyarországon

A vegetáriánus eszmék természetesen már a XIX. században megjelentek Magyarországon is. A Magyar Vegetáriánus Egyesület 1883-ban alakult, és első gyűléseiket a Király utca 35. szám alatt működő vegetáriánus étteremben tartották. Nagy népszerűségnek nem örvendett a mozgalom, az 1910-es években mindössze 50 tagból álltak.

A XX. század elején megszületett a vegetarianizmus sajátos magyar változata a Bicsérdyzmus. A mozgalom alapítója, Bicsérdy Béla (1872 – 1951) adótiszt, olyan sikeresen gyógyította ki magát a szifiliszből kizárólag nyers zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával, hogy utána jelentős súlyemelő versenyeket nyert, és a kor táplálkozási és életmód „influenszerévé” vált. Nézeteit könnyen érthető könyvekben és sportesemények szervezésével is népszerűsítette, ezenfelül állítólag rendkívül szuggesztív előadó volt. (Árvay Zoltán: Bicsérdy Béla és a Bicsérdyzmus). Úgy tartják, hogy a húszas években nem volt ember, akiről többet írtak volna az újságok, hiszen több, mint 2500 cikk jelent meg róla. Sikere és népszerűsége miatt, a hentesek még tüntetést is szerveztek ellene. Ennek ellenére a harmincas évekre több mint 10.000 követője lett. A II. világháborút sem a Bicsérdyzmus sem a „main stream” vegetarianizmus nem érte túl. Bicsérdy Béla először Németországba, majd Amerikába emigrált, ahol 1951-ben meghalt. Forrás: http://m.blog.hu/cs/csombor/image/bicserdy_30.jpg
A Vegetáriánus Társaságát 1948-ben feloszlatták. A vegetarianizmus a 80-es évek közepén támadt fel ismét, de a veganizmus csak a 2010-es években jelent meg a magyar közgondolkodásban. A Magyar Vegán Egyesület 2019-ben alakult, de vegán weboldalak, könyvek és események már lassan tíz éve elérhetőek hazánkban is.

Vegán kozmetikumok

Egy állatok érdekeit szem előtt tartó kozmetikum felhasználó két dologra kell, hogy figyeljen:

1. Végeztek-e állatkísérleteket a termékkel vagy összetevőivel?

2. Tartalmaz-e a kozmetikumban állati eredetű összetevő?

Az első kritériummal elsősorban a „kegyetlenség mentes” (cruelty free) elvet szem előtt tartó mozgalmak és szervezetek foglalkoznak, mint például a Leaping Bunny (Ugró Nyuszi). 

Forrás: https://www.leapingbunny.org/

2013 óta az Európai Unióban nem hozható forgalomba olyan kozmetikum, amit állatokon teszteltek. Ez persze csak korlátozottan érvényesülhet, hiszen számos olyan világmárka van jelen az európai piacon, ami Kínában az üzletetekben is forgalomban van, pedig Kínában csak online módon lehet forgalmazni állatkísérlet mentes terméket.

Vegán minősítést viszont csak olyan kozmetikum kaphat, amiben nincs állati összetevő. A leggyakrabban használt állati eredetű összetevők a méhviasz, a lanolin, ami juh faggyú, a szkvalán, amit cápamájból vontak ki, a zselatin, ami sertés vagy marhacsontból is készülhet, illetve az alantion, amit tehén vizeletből állítottak elő eredetileg. A legdrágább állati eredetű kozmetikai alapanyag egyébként az ámbra, az ámbráscet hányadéka, amit a szerencsések a tengerparton találhatnak, és kilója akár milliókat is érhet. Állítólag ez a drága anyag legalább részben felelős a jelenleg is folyó bálnavadászatért, így a vegán szemlélet tényleg segíthet a bálnák gyilkolásának visszaszorításában.

A HELIA-D termékeknél már régóta növényi hatóanyagokat és alapanyagokat használunk, de 2019-ben elindítottuk aktív együttműködésünket az angol Vegan Society-vel, akik megkezdték termékeink minősítését.